Megváltozott a világ menete és ez az Alaptörvényben is rögzítve lesz

„Szembeszél ide vagy oda, új, keresztény, nemzeti alkotmányt adtunk az országnak” – mondta Orbán Viktor február végén megtartott évértékelőjén. Amire hivatkozott, az csak a kezdet volt, a kormányfő beszédében utalást tett arra, hogy a kabinet számos helyen módosítani kívánja az Alaptörvényt.

Négy fal között

„Írjuk bele az alkotmányba, hogy az ember vagy férfi, vagy nő. És pont. Sőt, azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő” – hangzott el a beszédben, mire azonnal beindult a találgatás, nem volt ugyanis egyértelmű, hogy a kormány be kívánja-e tiltani a Pride-ot.

Nem kellett sokáig várni, múlt szerdán ugyanis terítékre kerültek az alkotmánymódosítások a kabinet ülésén, majd egy napra rá a Miniszterelnökséget vezető miniszter további részleteket osztott meg a kormányinfón. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, „abban a köztéri formában, ahogy a Pride-ot az előző évtizedekben megismertük, nem lesz Pride a jövőben”. A kormány szándéka felől Orbán Viktor sem hagyott kétséget: „Korábban sem kellett volna hogy legyen, de volt, mert az amerikai nagykövet ment az élén a menetnek, ami világosan kifejezte azt, hogy a világ nagyhatalmai ezt támogatják. Most azonban változás történt, az amerikaiak az ilyen típusú nagyköveteket hazahívták, így a Pride-on nincs nemzetközi védelem” – fogalmazott a miniszter-elnök pénteki rádióinterjújában. Hangsúlyozta, 

Gulyás Gergely a kormányinfón azt is elmondta, az Alaptörvény rögzíti majd, hogy két nem létezik: a nő és a férfi. A miniszter kifejtette, 2010-ben ennek még nem lett volna jelentősége, de a világ úgy felgyorsult, hogy ma már szükséges leszögezni. Szerinte a Nyugat nem követi a józan ész parancsát e kérdésben. Orbán Viktor rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy Magyarországon még nem szabadult el az őrület, ezért sokan nem értik, hogy miért szükséges ez a lépés. Ő is a Nyugatra hivatkozott, ahol sok helyen már nem csak bináris nemek vannak. „Gendertanszékek vannak a világban, és mindenféle orvosi kezeléseket javasolnak. Magyarországon ez nem megy, mert szemben áll a gyerekek érdekeivel” – hangsúlyozta.

A kábítószer-probléma is szóba került a miniszterelnöki évértékelőn. 

 – hangzott el. A múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely megerősítette, hogy az Alaptörvény kimondja majd a kábítószer-használat tilalmát is, továbbá rögzíteni fogja, hogy a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való joga az élethez való jogon kívül minden más joggal szemben elsőbbséget élvez.

A USAID-botrány következményei

A kormányfő megígérte, hogy „sürgősen megteremtjük az alkotmányos és jogi feltételeit annak, hogy ne kelljen tétlenül néznünk, amint álcivil közéleti szervezetek a szemünk láttára szolgálják ki a külföldi érdekeket, és szerveznek politikai akciókat. (…) Legyen új törvény az amerikai Magnyitszkij-törvény mintájára! Zárjuk el a Soros-hálózat pénzcsapjait, az állami szervek tegyenek eleget szuverenitásvédelmi kötelezettségüknek, az eddigi elkövetőkkel pedig tartassuk be a törvényeket”. Orbán Viktor a TV2-nek adott múlt szombati interjújában a USAID-ügyet a világ legnagyobb korrupciós botrányának és befolyásolási kísérletének nevezte.

A jogszabály szűkebb értelemben vett célja az volt, hogy megbüntesse azokat az orosz tisztviselőket, akik felelősek voltak Szergej Magnyitszkij 2009-es haláláért. Az orosz adójogi ügyvéd ugyanis feltárt egy 20 milliárd rubeles adócsalási ügyet, amelyben adóhatósági tisztviselők is érintettek lehettek. Az amerikai törvény felhatalmazza az ország szerveit arra, hogy szankciókat vessenek ki olyan külföldi személyekre, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért követnek el, felelősek kínzásokért, állami terrorcselekményekért, merényletekért, vagy jelentős korrupciós ügyekben érintettek, ami nemcsak a közpénz elsikkasztását vagy a közérdekű szerződések manipulálását jelenti, hanem általánosságban a befolyással való üzérkedést is. A szankciók széles körűek lehetnek, kiterjedhetnek az érintettek amerikai vagyonának befagyasztására és az országba való belépés megtiltására is.

A USAID-ügy magyar vonatkozásaival László András európai parlamenti képviselő kormánybiztosként fog foglalkozni. A kabinet azt várja tőle, hogy az amerikai szervekkel való kapcsolatfelvételt követően teljes körű jelentést tegyen le az asztalra. 

milyen befolyást szerzett általuk az amerikai kormányzat, milyen formában befolyásolta ez a magyar közvéleményt, illetve milyen célok és szándékok húzódtak meg a támogatások mögött.

Önvédelemhez és készpénzhez való jogok

Napirendre került a helyi kisközösségek önvédelemhez való joga is, így 

A lépés előzménye szintén a miniszterelnöki évértékelő volt, amelyben a kormányfő feltette a kérdést: „Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség” – fogalmazott, felszólítva Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztert a szükséges lépések kidolgozására.

A tárcavezető ezzel kapcsolatban múlt szerdán azt mondta, szándékaik szerint az Alaptörvényben deklarálják a települések, helyi közösségek önazonossághoz való jogát, amelyet az Alaptörvényben rögzített alapelvekkel összhangban hátrányos megkülönböztetés nélkül lehet majd gyakorolni. Egy sarkalatos törvényben pedig lehetőséget adnak a képviselő-testületeknek arra, hogy adott esetben korlátozzák a településre beköltözést. Navracsics Tibor a helyi önazonosság védelmének lehetőségeként említette az ingatlanszerzés kizárását, az állandó lakcímmel rendelkezők elővásárlási jogát, az ingatlanszerzés feltételhez kötését és a helyi adózást. 

Orbán Viktor a készpénzhasználattal kapcsolatban is változást jelentett be. „Pozitív választ adunk arra a képviselői indítványra, amely alkotmányban garantálná a készpénzhez való jogot. A készpénz szabadságkérdés, ezért használata nem szokás, hanem jog. Azt hallom, hogy a digitális pénzé a jövő. Meglehet, de igazi, kézzelfogható biztosíték csak a készpénz lehet. Nem akarunk a bankok rabszolgái lenni. A bankkártya a banké, a készpénz a tiéd. Várjuk Lázár János miniszter úr parlamenti indítványát” – fogalmazott beszédében. Az építési és közlekedési miniszter egyeztetett a készpénzhasználatot alkotmányos joggá tevő parlamenti javaslatot jegyző Mi Hazánk elnökével, Toroczkai Lászlóval. A pártelnök tavaly a parlament plénuma előtt emelt szót az ügyben, a miniszterelnök pedig már akkor támogatásáról biztosította a kezdeményezést.

Fotó: MTI/Kovács Tamás